Az ősi kínai közmondás szerint, a "Liyi" szó jelentése, hogy megfelelő módon fejezed ki az adott ember iránti tiszteletet. A modor egy ország, egy nemzetiség, egy társadalmi rendszer civilizáltságának és erkölcsi szintjének fontos jegye, és egy ember belső neveltségének külső megjelenése. Röviden: olyan kialakult szokásrendszer, amely szabályozza a viselkedésünket.
A viselkedés szabályozza az emberek szociális tevékenységeit, koordinálja az emberi kapcsolatokat, serkenti az emberi társadalom fejlődését.
A Nemzetközi Chan Wu Szövetség fontosnak tartja a tanulók modorának, viselkedésének nevelését. Ezért a "heshi" illetve "baoquan" mozdulatokkal köszönünk egymásnak. Ezeket alkalmazunk találkozáskor- illetve búcsúzáskor, edzés előtt- és után, fegyver átadáskor, az edzőterem ki- és belépésekor.
A Magyar Chan Wu Szövetség által alkalmazott viselkedés, modor megegyezik a Nemzetközi Chan Wu szabállyal, amelyet minden más országban ugyanúgy bevezetünk.
A Chan Wu-nak sajátos köszönési formája van, ebbe beletartozik a mozdulat, a kimondott szó és alkalmazandó pillanat. Ezt a harcművészettel foglalkozók egymás között alkalmazzák.
A Chan Wu rendszerben, a "heshi" és "baoquan" mozdulatot egymás után alkalmazzuk, tehát az összezárt tenyeret és utána a bal tenyér és jobb ököl összezárását. Ezzel tiszteletünket fejezünk ki a rangidősebbeknek, edzőtársainknak. Ezzel kifejezzük, hogy tiszteljük a magasabb rangúakat, kölcsönösen tiszteljük az edzőtársainkat és más stílusbeli harcművészeket, illetve türelemmel segítjük a fiatalabbakat, kezdőbbeket.
Köszönő szó:
Minden edzés elején- és végén a csapat rendezetten sorakozik, és az edzést vezető tanárnak "heshi" pozícióban mondja: "Amituofo", majd "baoquan" mozdulatot végez. Ezután vezényszóra: "Shifu, nihao!" vagy "Shifu, zaijian!" (Shifu helyett az edzést tartó tanár rangját kell mondani, "nihao" az edzés elején, "zaijian" pedig végén). Ha különböző rangú tanárok is jelen vannak, akkor sorrendben rangonként, előbb a magasabb rangút. A tanárok "heshi" illetve "baoquan" mozdulattal köszönnek vissza.
Az alkalmazás szabályai:
A Shaolin kungfu tanulók- és más stílusú tanulói Shaolin kungfu tanulása közben
Edzőtársak között
Edzőterembe való be- és kilépéskor
Harcművészek között
Más vallási kötelemmel rendelkezők számára, nem muszáj az "Amituofo" szót kimondani
A "heshi" egy buddhizmusból eredő, tiszteletet kifejező köszönés, a célszemély iránti tiszteletet és áldást fejez ki.
Alkalmazás:
A két tenyér mellkas előtt összezár, a tekintet az ujjak hegyére néz, ezzel nyugtatjuk le magunkat, fejlesztjük a koncentrációt, kiürítjük a zavaró gondolatokat. Ilyenkor az egész test ellazul, lesüllyesztjük a Qi-t. Ezt nem csak edzésen lehet alkalmazni, hanem stressz kezelésre, pihenésre is kiválóan alkalmas, ezután könnyebben tudunk koncentrálni. Ez egy látszólag könnyű mozdulat, azonban megfelelő alkalmazással nagy hasznunkra válhat.
Mozdulat:
A lábak összezárnak egymás mellett, két tenyér finoman összeér, az ujjak szorosan egymás mellett helyezkednek el, természetesen behajlított karokkal, hogy a kezeink a mellkasunk előtt legyenek, és egy picit meghajolunk. Amennyiben az egyik kezünkben fegyver található, akkor csak az egyik kezünket használjuk erre a célra.
"Baoquan" mozdulat egy hagyományos kínai mozdulat, amely Shaolin gyökerekig nyúlik vissza. Ezt a mozdulatot fogadták el a kínai harcművészeti világban egységes köszönésnek. A harcművészetekben mind a mai napig ezt alkalmazzák a leggyakrabban.
Alkalmazás:
A lábak összezárva, bal kéz tenyér (a hüvelykujjunkat behajlítva tartjuk, a többit nyújtva), jobb kéz pedig ököl kéztartásban (a hüvelykujj a középső ujjunk második ujjpercének közepén helyezkedik el). Bal tenyérbe helyezzük a jobb öklünket, mellkasunk előtt, a könyökök lefelé süllyednek, a kezek és a mellkas közötti távolság 20-30 centiméter, a fej és a testünk egyenesen kihúzva, a tekintet a köszönés célszemélyén, arckifejezés természetes és nyitott.
Jelentése:
Jobb kéz ökölben: a harci technikát szimbolizálja, a szellem telítettségét, tanulási vágyat, fejlődési szándékot-, valamint erőt és szilárdságot is jelent.
Bal kéz tenyér kinyújtva: ez a kulturális műveltséget szimbolizálja, jelentése: intelligencia, erkölcs és motiváltság. A behajlított hüvelykujj azt jelenti, hogy szerény, alázatos, nem arrogáns jellemű.
Bal kéz a műveltséget, jobb kéz pedig a harci technikát jelenti, arra inti a harcművészeti tanulókat, hogy mintkét oldalt kell űzniük, legyenek őszinték és alázatosak, vágyjanak tudásra, fogadják készséggel az előttük járók tanítását. A tenyér az ököl felett azt jelenti, hogy ne használjunk erőszakot, ha nem muszáj, hanem előbb alkalmazzuk a bölcs módszereket, és a harci technikákat az emberek segítségére használjuk. Arra inti a harcművészeket, hogy az igazi bátorság nem okoz káoszt, és az igazi harcművész nem szegi meg a szabályokat, ezzel erősítve a harcművészeti világot. Amikor összeérnek kezeink, akkor enyhén kifele toljuk, úgy hogy a nyitottságunkat és őszinteségünket mutassuk. A kezek az öt tavat és négy tengert jelentik (vagy öt kontinenst és négy óceánt), tehát az egész világot. Jelentése, hogy a világ valamennyi harcművészét barátunknak tekintjük.
Ennek a köszönésnek a funkciója, hogy eltörli a stílusok közötti gátakat, különbözőségeket, összefogásra, önfegyelemre, és megértő viselkedésre motivál.
A "heshi" egy nyugodt, a "baoquan" pedig egy aktívabb, dinamikusabb mozdulat, a kettő egyesítése jelenti a Chan Wu-t.
Meghajlás:
a harcművészetet nem gyakorlók számára a meghajlás a mérvadó tiszteletadás
a tanterembe való be- és kilépéskor, illetve óra elején és végén is meghajolunk a tanár előtt, s a következő szavakat mondjuk: "nin xin ku le" (ön sokat fáradozott értünk)
étterembe való be- és kilépéskor is meg kell hajolni, illetve közvetlenül az étkezés megkezdése előtt